Ez most egy fénykép nélküli bejegyzés inkább csak naplójelleggel. Nem valószínű, hogy a későbbiekben minden napomat dokumentálni fogom - már csak azért se, mert sok idő elmegy vele -, de egyelőre még minden új, úgyhogy próbálom megörökíteni az emlékeket.

Íme:

Tegnap (08.29.) különösebb dolog nem történt: délelőtt megnéztük az istentiszteletet Székesfehérvárról - elbúcsúztattuk az egyik lelkészt -, majd Vera összepakolt, és elindultunk Stuttgartba a repülőtérre. Németországban oda-vissza durván zuhogott az eső, de a határ ezen oldalán inkább csak felhős volt az ég.

Este még kipróbáltam a helyi Mekit (egy köpésre van). Valamiért nem fogadta el a kioszk a kártyámat, pedig ezúttal a chippel próbálkoztam. Remélem, hogy nem lett letiltva. Mondjuk délután még fizettem vele Stuttgartban a repülőtéren. Este viszont már kénytelen voltam a készpénzhez nyúlni, pedig ebből nem kellene rendszert csinálni, mivel az OTP 20 euró felvétele után felszámolt 3,5 euró díjat.

Ma új rendet csináltam reggel - Vera hazamenetelével felszabadult némi hely a szekrényben, meg egy kicsit racionalizáltam is a dolgokat.

Ennek keretében gondoltam, hogy mosok egyet, de sajnos a mosógép nem így gondolta: egyszerűen nem kapcsolt be. Nem tudtam rájönni, mi baja van, pedig még a használati utasítást is elővettem, így vihettem a mosandót a mosodába (még jó, hogy közel van), miközben - többek között - azért béreltem ezt a lakást, mert van mosógép. Viszont a mosodában haladtam 10 oldalt a kötelező olvasmánnyal (szakirodalom), így tulajdonképpen hasznos volt.

Írtam a bérbeadónak, hogy tegyen valamit, de ő még Németországban ázik a biciklitúráján. Reméltem, ha hazajön, megjavíttatja vagy kicseréli nekem a gépet, de végül nem lett rá szükség, mert amikor Philip felajánlotta, hogy szerdán benéz, leellenőriztem még egyszer csak a biztonság kedvéért, és kb. a harmadik próbálkozásra - láss csodát - bekapcsolt, és úgy tűnik, hogy működik is. Remélem, hogy most már menni fog! Viszont elég büdös. Ezt Philip is tudhatja, mert magától felajánlotta, hogy hoz nekem ecetet meg szódabikarbónát az átöblítéséhez. Ezt elfogadtam, de azért majd azt hiszem veszek bele valami drasztikusabbat is, mint mondjuk Domestos (feltéve, hogy lehet kapni).

Gondoltam, hogy elmegyek ma biciklizni egy kicsit. Az időjáráselőrejelzés szerint 24% az esély volt esőre, ami az elmúlt napokban a gyakorlatban nem jelentett esőt, így el is indultam, sütött a nap. Eljutottam kb. 2 km-re, amikor elkezdett zuhogni, így volt alkalmam kipróbálni a vadonatúj biciklis esőkabátomat (otthon nem biciklizek esőben, így csak azért vettem, mert jöttem ki ide, ahol állítólag folyton esik). Mire felvettem, úgy tűnt, elállt, de aztán alig elindultam, úgy kezdett ömleni, mintha dézsából öntenék, így megfordultam, és beálltam egy híd alá. Először azt hittem, csak én vagyok ennyire puhány, de aztán megállt a híd alatt egy teljes német (osztrák?) turistacsoport, ahol az egyik bácsi mindjárt össze is haverkodott velem. Megkérdezte, elektromos-e a bringám, meg hogy honnan jöttem, és elmesélte, hogy ő végigment egyszer Passautól Budapestig biciklivel egy hét alatt. Mondtam, hogy azt egyszer én is szeretném kipróbálni, de most csak rövid távon nyomon.

Mikor elállt az eső hazaindultam a másik úton. Tapasztalat: a bíróságra vezető kerékpárút nem az igazi egyik irányba sem. Amerre először mentem, ott folyton meg kell állni, mert átvezeti a kerékpárutat a másik oldalra, ráadásul elég váratlanul. Egyszer majdnem el is taknyoltam a hirtelen fékezés következtében, és szereztem pár kék foltot. Aztán az ember órákig szobrozhat, míg zöldre vált a lámpa. Már kezdem érteni, hogy a franciák miért mennek át lazán a piroson. (Ugyanezt a magyaroknál nem értem.) A másik irány valamivel jobb, viszont ott meg egy lépcsős gyaloghídon kell átvinni a biciklit. Mondjuk van vályú, de sokat nem segít, gondoltam is, hogy inkább fel kellett volna emelni a biciklit és vinni, mert viszont nem túl magas kb. 10 lépcsőfok. Arra is rájöttem, hogy mire jó a kormányra rakható telefontok. Eddig nem értettem, minek az, de most kiderült, hogy nem a telefonáláshoz, hanem a gps-hez kell. Szóval egy ilyet még lehet, hogy beszerzek majd valahol.

Este gondolkodtam még, hogy elmenjek-e még egyszer ikeázni (kellene még egy-két doboz), de aztán úgy döntöttem, hogy inkább itthon maradok. Próbáltam elintézni a biztosítást, de nem sikerült. Meg nézegettem a telefonokat is, de továbbra is arra hajlok, hogy nem kell az nekem. Kellett volna még olvasgatnom a szakirodalmat, de helyette inkább netflixeztem, bár közben azt éreztem, hogy nem angolul kellene sorozatokat nézni, hanem be kellene kapcsolni a tévét. Majd holnap. Talán.